Segíts eldönteni, hogy melyik ásvány legyen a
földtani ismeretterjesztés középpontjában 2020-ban!

SZAVAZOK >>>

SZERETNE TÖBBET TUDNI?

A képekre kattintva egy rövid, összefoglaló leírás olvasható a jelöltekről!

	apatit	barit	turmalin
	APATIT Csalóka, de nélkülözhetetlen tartóelemünk - vízmentes foszfát csoport - hexagonális rendszerben kristályosodik, - a Mohs-féle keménységi skála referenciaásványa (5-ös keménység) Nevét a görög „apatao” (megcsal, megtéveszt) kifejezés után kapta, utalva arra, hogy könnyen összetéveszthető más ásványokkal, pl. a berill-lel. Csontjaink és a fogzománc fontos alkotóeleme, ezért kell nagy figyelmet fordítanunk táplálkozásunk során a megfelelő foszfor- és fluoridbevitelre. Az élettelen környezetben is gyakori ásvány: átlátszó, áttetsző, színtelen – vagy sárgásra, zöldre, kékre, barnára színezett – kristályai sokféle kőzetben előfordulnak, de általában csak igen kis mennyiségben („mellékes elegyrészként”). Kristályainak termete a képződési hőmérséklet függvényében változik. Kristálylapjainak felülete üvegfényű, törési felületen zsírfényű. Ultraibolya fényben általában fluoreszkál. A madár- és denevérürülék felhalmozódásával keletkezett guanó fő alkotó ásványa. A foszfort – amelynek az apatit a legfontosabb ásványa – főként műtrágya- és mosószer-gyártásra használjuk.	BARIT A galenit után egy újabb „fajsúlyos” pályázó bárium-szulfát (BaSO4), rombos rendszerben kristályosodik, a Mohs-skálán a keménysége 3–3,5 A gyakori ásványok közé tartozik. Szép, többnyire táblás, olykor nyúlt oszlopos kristályait az ásványgyűjtők nagy becsben tartják, nagy tömegű előfordulásai viszont a bányászok számára kedvesek. Ipari nyersanyagként részben azt a feltűnő sajátságát aknázzák ki, amely egyik határozó bélyege is, tudniillik nemfémes külleme dacára szembetűnően nehéz, azaz nagy a sűrűsége: kb. 4,5 g/cm3. Innen ered a neve is: barisz görögül nehezet jelent. A német bányásznévből magyarított súlypát név pedig másik jellegzetes tulajdonságára, három irányú (bár eltérő minőségű) hasadására is utal. A tiszta bárium-szulfát fehér (festékként baritfehér néven ismert), viszont a barit ásvány üvegfényű kristályai sárgás, barnás, kékes vagy vöröses színűek, néha zárványoktól színezettek. Az iparban leginkább fúróiszap nehezítésére, emellett bárium kinyerésére, festékek, műanyag- és gumiáruk töltő- és nehezítőanyagaként, illetve sugárzáselnyelő adalékként alkalmazzák. A Kárpát-medencében híres előfordulásai voltak a Gutinban és a Szepes-Gömöriérchegységben. A mai Magyarországon gyakori a Budai-hegységben, szép kristályai fordultak elő Gyöngyösoroszin, a Velencei-hegységben pedig pár évig bányászták is.	TURMALIN A sokszínű drágakő, üledékek életútjának krónikása boroszilikát ásványcsoport; trigonális rendszerben kristályosodik; a Mohs-skálán a keménysége: 7-es (az üveget karcolja) Neve a „turmali” szingaléz szóból ered, ezt a megjelölést használták Ceylon (a mai Srí Lanka) szigetén a színes drágakövekre. Bonyolult szerkezeti felépítése miatt egyes kristályaiban változatos helyettesítések alakulhatnak ki (lásd a képletét), akár egy egyeden belül is, ami főként színváltozatok formájában szembetűnő. Rendszertanilag a turmalin egy ásványcsoportot jelöl, melynek jelenleg több, mint 30 tagját ismerjük. Ezek közül a három leggyakoribb a sörl (vasturmalin), a drávit (magnéziumturmalin) és az elbait (alkáli turmalin). A turmalinnak számos színváltozata létezik, pl. a színtelen akroit, a kék indigolit, a vörös rubellit, vagy a zöldes színű verdelit. Többszínű kristályai közül keresettek a zöld-vörös („dinnyeturmalin”) és vörös-fekete („mórfej”) változatok. Piezo- és piroelektromos tulajdonsága hozzájárul különlegességéhez. Kristályai nyúltak, oszloposak, hosszanti irányban erősen rostozottak (néha görbült, „hengeres” felületűek). Főképp gránitokban, valamint a hozzá kapcsolódó társulásokban fordul elő (pegmatitoktól a kontakt zónákig). Metamorf kőzetekben (pl. gneiszben, granulitban) is megjelenik. Keménysége és kémiai ellenállóképessége miatt a homokok, homokkövek, torlatok jellegzetes, a lepusztulási területről fontos információkat hordozó nehézásványa.

	gyapjas orrszarvú A jégkori megafauna jellegzetes tagja volt, tudományos nevét a fogairól kapta: a coelodonta szó jelentése latinul „lyukas fogú”. Főleg fűfélékkel táplálkozott. A pleisztocénben fejlődött ki Ázsiában, első bevándorlása Európába nagyjából 400– 500 ezer évvel ezelőttre tehető. Igazán gyakorivá azonban csak a jégkor utolsó szakaszában, az utolsó 150 ezer évben vált, Magyarországról közel 200 lelőhelyről kerültek elő a maradványai. A hideg, sztyeppi körülményekhez alkalmazkodott, vastag szőrbundát viselt. Testhossza meghaladhatta a 3,5 métert, súlya a 2,5 tonnát. Fején egy hosszú elülső és egy rövid hátulsó szarutülköt viselt, ezek tapadási helye jól látszik a koponyán, erősen rücskös csontfelület formájában. A faj végzetét a pleisztocén végi környezetváltozás, a klíma felmelegedése és a növényzet nagymértékű megváltozása okozta. Nagytömegű kihalásuk 17–14 ezer évvel ezelőttre tehető, néhány kutató szerint azonban az utolsó populációk egyes területeken néhány ezer évvel tovább is fennmaradhattak	óriásfogú őscápa Az óriásfogú őscápát szinte mindenki csak megalodonként emlegeti, a szó jelentése latinul „nagy fog” vagy „óriás fog”. Több tudományos vitának is tárgya a rendszertani hovatartozása, és a kihalása is vitatott. Előbbit jól jelzi, hogy régebben nevezték Carcharodon, Procarcharodon és Carcharocles megalodon-nak is. Jelenlegi tudásunk szerint nem a ma élő fehér cápa rokona, hanem a heringcápa alakúak közé tartozik. Minden idők leghatalmasabb halaként testhossza elérhette a 18 métert. Korának tengeri csúcsragadozója volt, fő táplálékát emlősök: kisebb termetű bálnák, delfinek, tengeri tehenek, fókák képezték. Legkorábbi leleteit a miocénből, kb. 16 millió éves kőzetekből ismerjük, kihalása pedig a pliocén végére, kb. 2,6 millió évvel ezelőttre tehető. Kihalása egyik fő okának a kezdődő jégkorral beköszöntő globális lehűlést, egyben a világtengerek vizének lehűlését tartják. Magyarországon nagyjából egy tucatnyi lelőhelyről ismerjük leleteit.	tengeri liliom A tengeri liliomok vagy krinoideák a tüskésbőrűek közé tartoznak, hasonlóan a tengeri sünhöz, a tengeri uborkához és a tengeri csillaghoz. Ötsugaras szimmetriába rendeződő, egy központi kehelyhez kapcsolódó karjaik, és hogy a legtöbbjük nyéllel rögzül, olyan benyomást kelt, mintha valami különös virágok lennének a tengeraljzaton. Mai képviselőik mélytengeriek, kivéve a szabadon úszó „toll csillagok”-at. Annak ellenére, hogy a ma élő tengeri liliomok csak kevés figyelmet kapnak, ez a mintegy 480–470 millió éve, a kora-ordovíciumban megjelent csoport a paleozoikum és a mezozoikum egyik fő karbonáttermelő szervezete volt. Élethelyzetben „dús kertek”-et alkottak az egykori sekélytengeri környezetekben. Elhalásuk után mészanyagú vázuk és nyéltagjaik szétestek, és a korallhomokhoz hasonlóan borították a selfeket. Ebből az üledékből képződött az ún. krinoideás mészkő, ami nagyon gyakori mezozoikumi kőzet a Dunántúli-középhegységben is.
	gyapjas orrszarvú	óriásfogú őscápa	tengeri liliom


Kedves Pályázók! Rajzpályázatunk beadási határidejét közkívánatra meghosszabbítjuk. Új határidő: 2019. február 15. péntek 24.00 (postai feladás időpontja), személyesen a Magyar Természettudományi Múzeum Információs pultjánál lehet 2019. február 15. 18.00 Várjuk a rajzokat.
	Az Év ásványa és Év ősmaradványa program idén is meghirdeti rajzpályázatát. Részletekért tekintse meg plakátunkat! Pályázati kiírás Jelentkezési lap Mese a fluoritról - MINTA

ELŐZŐ PÁLYÁZATUNK EREDMÉNYEK

Előző rajzpályázatunkra beérkezett művek

Youtube csatornánkon megtalálhatóak a rajzok, a hozzá tartozó mesével együtt videok formájában!

A lista a video ablak bal felső sarkában lévő "három vonalas" ikonnal hozható elő, vagy a video indítása után megjelenő Youtube gombra kattintással az alsó sávban!

Következő évi nyerteseink
Galenit	Komlosaurus
GALENIT Ő lett az első ércásvány az Év ásványa program történetében… Gyakori ásvány. Az ólom legfontosabb ércásványa, de sokszor ezüst-tartalma miatt is bányásszák. Világos ólomszürke, feltűnően csillogó, de levegőn idővel elveszti fényét és színe is sötétebb lesz. Érezhetően súlyos egyéniség: 7,5-szer nehezebb a víznél. Ugyanakkor puha, nyomot hagy a papíron. Kristályszerkezete azonos a vele versenyben levő kősóéval: az ólom- és szulfidionok egy térbeli matekfüzet rácspontjaiban felváltva helyezkednek el. Ennek megfelelően „nagyon kocka”: legjellemzőbb kristályformája a kocka, és mivel a kocka lapjaival párhuzamosan kitűnően hasad is, így kalapácsütésre könnyen kis derékszögű testekre esik szét. Az USA-ban Missouri és Wisconsin Állam hivatalos ásványa. A Kárpátok koszorújában számos helyen megtalálható, Magyarországon is bányászták a Mátrában és a Velencei-hegységben. PbS (ólom-szulfid) szabályos rendszerben kristályosodik Mohs-féle skála alapján a keménysége: 2,5-es	KOMLOSAURUS - dinoszaurusz A Komlosaurus carbonisnak elnevezett ragadozó dinoszaurusz a mecseki kőszenes rétegsorból ismert. Nemzetségneve a bányászvárosra utal, fajnevét a kőszén latin neve után kapta. Mind a mai napig egyetlen csontja sem került elő; a Komlosaurusnak csak a lábnyomait ismerjük. A közel 200 millió évvel ezelőtt élt állat háromujjú lábnyomai 10-20 centiméter hosszúak. Nem csak magukban álló nyomok kerültek elő, hanem az egymás mellett ügető állatok sok lépésből álló csapái is.
Galenit, Mátreszentimre, fotó: Kupi László (Fine Mineral Photography)	Komlosaurus, Pécs-Vasas, Mecsek, fotó: Lantos Zoltán, MBFSZ gyűjteményéből
Megszülletett a szavazás eredménye. Ennek megfelelően az Év ásványa 2019 címet az ólom legfontosabb ércásványaként ismert galenit nyerte el, az Év ősmaradványa 2019 címet pedig a Komlosaurus nevű dinoszaurursz lábnyoma, vagyis egy nyomfosszília. Velük ismerkedünk meg 2019-ben komolyan, viccese, játékosan, rajzolva, mesélve, olvasva. Kicsik és nagyok egyaránt tanulhatnak majd velünk.

SZERETNE TÖBBET TUDNI?

A képekre kattintva egy rövid, összefoglaló leírás olvasható a jelöltekről!

	galenit	olivin	kősó
	GALENIT Ő lehetne az első ércásvány az Év ásványa program történetében… Gyakori ásvány. Az ólom legfontosabb ércásványa, de sokszor ezüst-tartalma miatt is bányásszák. Világos ólomszürke, feltűnően csillogó, de levegőn idővel elveszti fényét és színe is sötétebb lesz. Érezhetően súlyos egyéniség: 7,5-szer nehezebb a víznél. Ugyanakkor puha, nyomot hagy a papíron. Kristályszerkezete azonos a vele versenyben levő kősóéval: az ólom- és szulfidionok egy térbeli matekfüzet rácspontjaiban felváltva helyezkednek el. Ennek megfelelően „nagyon kocka”: legjellemzőbb kristályformája a kocka, és mivel a kocka lapjaival párhuzamosan kitűnően hasad is, így kalapácsütésre könnyen kis derékszögű testekre esik szét. Az USA-ban Missouri és Wisconsin Állam hivatalos ásványa. A Kárpátok koszorújában számos helyen megtalálható, Magyarországon is bányászták a Mátrában és a Velencei-hegységben. PbS (ólom-szulfid) szabályos rendszerben kristályosodik Mohs-féle skála alapján a keménysége: 2,5-es	OLIVIN Vulkánba zárt palackposta, a 12 legősibb ásvány egyike... A kutatók ma úgy tartják, hogy már az ősrobbanást követő első 100 millió évben „megszületett”. Nem véletlen hát, hogy olykor az égből pottyan: többek közt a kő-vas meteoritok jellegzetes, sárgás dísze, de a mikrometeoritok nagy része is olivin. Átlátszó, zöld drágakő változata a peridot (néha krizolitként is említik, de ezt a kifejezést több zöld drágakőre is használják). Nem csak színében zöld: a kutatók egy része a felesleges légköri szén-dioxid elnyeletésére is alkalmas jelöltnek tartja. A Föld mélyebb részeiben, a földköpenyben, ahová ember sosem fog lejutni, az ott lévő kőzetek jellegzetes ásványa. Mégis jól ismerjük a felszínen, mivel a vulkánok „postásként” magukkal hozzák e hírnököket a mélyből. E kőzetzárványok (kőzetbe zárt kőzetek) a xenolitok. Hazánkban a Balaton-felvidék és Nógrád bazaltvulkánjai hoztak a felszínre számos xenolitot, miközben az olivin, magában a bazaltban is megtalálható kőzetalkotó ásványként. magnézium-vas-szilikát ((Mg,Fe2+)2[SiO4]) (a fosterit Mg2SiO4 -fayalit Fe2SiO4 elegysor átmeneti tagja) rombos rendszerben kristályosodik Mohs-féle skála alapján a keménysége 6,5-7	KŐSÓ (halit) Létezésünk egyik alapja? A túlzott sófogyasztás magas vérnyomást okoz, nélküle azonban tán nem is létezhetnénk, ezért szervezetünkből az izzadsággal távozó sót folyamatosan pótolnunk kell. Nem csoda, hogy egykor fizetőeszközként is szolgált, és bányászata Magyarországon királyi kiváltság volt. Kristályai leggyakrabban kocka alakúak, színtelenek, ritkábban halvány rózsaszíűnek, sőt, kristályrácsának hibái miatt akár sötétkék is lehet. Nagyobb telepei tengervízből kristályosodnak. A felette levő kőzetek terhelése elől kitér, felboltozódik – így sokszor „csapdába ejti” a vándorló kőolajat, földgázt. A sótelepeknek különleges öngyógyuló képességge is van: a bennük létrejövő repedések a só „kúszása” révén begyógyulnak. Így a sótelepek a mai napig fontos jelöltek a nagy aktivitású radioaktív hulladékok hosszú távú elhelyezésére. Híres sóbányákat a közelben Erdélyben (Parajd, Désakna, Marosújvár, Torda), Ausztriában (a Salzkammergut területe, Salzburg, Hallstatt) és Lengyelországban (Wieliczka, Inowrocław) találunk. nátrium-klorid (NaCl) szabályos rendszerben kristályosodik Mohs-féle skála alapján a keménysége: 2-es

	KOMLOSAURUS - dinoszaurusz A Komlosaurus carbonisnak elnevezett ragadozó dinoszaurusz a mecseki kőszenes rétegsorból ismert. Nemzetségneve a bányászvárosra utal, fajnevét a kőszén latin neve után kapta. Mind a mai napig egyetlen csontja sem került elő; a Komlosaurusnak csak a lábnyomait ismerjük. A közel 200 millió évvel ezelőtt élt állat háromujjú lábnyomai 10-20 centiméter hosszúak. Nem csak magukban álló nyomok kerültek elő, hanem az egymás mellett ügető állatok sok lépésből álló csapái is.	TYMPANOTONOS - csiga A Tympanotonos nemzetségbe tartozó, változatos díszítésű, néhány centiméter hosszúságú tornyos csigák a hazai középső-eocén jellegzetes és gyakori ősmaradványai. A hagyományos értelmezés szerint a díszítés erősségét a tengervíz sótartalma befolyásolta. Az egyik leggyakoribb faj, a Tympanotonos hungaricus példányai Gántról, több mint 40 millió évesek.	HIPPURITES - kagyló A jurában még ritka úgynevezett „rudista kagylók” a kréta időszaki rétegekben olykor nagyon gyakoriak. Alighanem ezek minden idők legkülönösebb kagylói. Legismertebb képviselőik a hippuriteszek. Alsó teknőjük egyenes, vagy tülök formájú, amelyen a felső teknő sapkaszerűen helyezkedett el. A különféle rudista kagylók meghatározása rendszerint csak keresztmetszetük alapján lehetséges, mert a különböző fajok kívülről gyakran nagyon hasonlóak egymáshoz. A kagylók rendszerint egymás mellett állva, foltszerűen helyezkedtek el a tengerfenéken. Olykor kisebb zátonyokat is képeztek.
	Komlosaurus	Tympanotonos	Hippurites

Kezedben a múlt - Az év ásványa és ősmaradványa

A Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) 2015 második felében útjára indította az „Év ásványa” és az „Év ősmaradványa” programot. A program célja a földtudományok két pillérének, az ásványoknak és az ősmaradványoknak a népszerűsítése, valamint az ismeretterjesztés.

Az MFT Ásványtan-Geokémiai Szakosztályának és Őslénytani-Rétegtani Szakosztályának vezetősége 2016 őszén három-három jelöltet állított, melyekre a facebookon és honlapunkon szavazhattak az érdeklődők. A program sikerességén felbuzdulva évente tervezzük hasonló szavazások létrehozását, melynek nyertes ásványa és ősmaradványa kiemelt tekintetet kap a kapcsolódó programokon.

A fluorit

Kohászatban az olvadáspontot csökkenti („folyósít”), ennek köszönheti nevét (fluo=folyik,latin). Száz éve még magyarul is folypátnak mondták. Színtelen, de kristályrácsának hibái és a rácsába épülő más kémiai elemek pompás színeket is kölcsönözhetnek neki (zöld, kék, sárga stb.). Leggyakoribb kristályformája a tökéletes kocka, de gyakorta találkozhatunk az oktaéderrel is (nyolc szabályos háromszög alkotja). „Világító” ásvány, a fluoreszkálás, mint fizikai jelenség róla kapta nevét. Fontos ipari nyersanyag, használják fluorsav (HF) gyártására és víztiszta változataiból optikai lencséket is csiszolnak. Hazánkban is gyűjthető, beleértve világító változatait is.

kalcium-difluorid (CaF2)
köbös rendszerben kristályosodik
a Mohs-féle keménységi skála 4. ásványa

A Balatonites

A Balatonites mintegy 240 millió éve, a triász tengerek ragadozó élőlénye volt. A kívülről Ámon isten kosszarvára emlékeztetően felcsavarodott háza belül több kamrára osztott, ebben élt a polipszerű állat.
Hazánkban, a Balaton-felvidék mészköveiben gyakran bukkanhatunk szépen díszített házaira.

2018

DARWIN NAP 2018

Beszélgetések tudományról, kutatásról, gondolkodásról, a BobFolk (Akusztikus gitár, ének - Fehér Csaba) nyújtotta zenei háttér mellett :
- Dr. Rózsa Lajos (MTA - MTTM Állatökológiai Kutatócsoport, Budapest): A természettudomány természete
- Dr. Silye Lóránd (Geológiai Intézet, BBTE, Kolozsvár) - Ammon isten elhullatott szarvai
- „Out of control/Un dezastru national – investigație în parcurile naționale din România” – dokumentumfilm, bemutatja Andrei Ciurcanu (Agent Green Egyesület, Bukarest)

Asztalfoglalás: 0743 933 541
További részletekért kattintson a képre, vagy látogassa meg Facebook oldalunkat!

2017

A kristályok kristálya

A folyók homokjaként és az építkezési sóder kavicsaiként mindenki ismeri. Kemény. Szépségét drágakőváltozatainak hosszú sora jelzi (hegyikristály, ametiszt, rózsakvarc, jáspis, kalcedon stb.). Nélküle nem lenne üveggyártás, kvarcóra, szilícium a számítógépeinkhez, vagy éppen szolárium. Hazánkban sokfelé gyűjthető, szép kristályokként is.

szilícium-dioxid; kristályrendszere háromszöges

A Kárpátok sárkánya

Kevés olyan terület van Európában, ahonnan annyi barlangi medve csontváz került volna elő, mint a Kárpát-medencéből. Ez a grizzly medvénél is nagyobb, mára kihalt mindenevő állat a gyapjas mamut és a gyapjas orrszarvú mellett a jégkorszak emblematikus képviselője. 1672-ben, majd a rákövetkező évben Hain János leírásai és rajzai nyomán két cikk is megjelent „A Kárpátok sárkányairól”. A mai szakemberek számára azonban egyértelmű, hogy ezek a munkák főként barlangi medvék csontjai alapján készültek.

2016

Koronás kövek

Régóta ismert, a hazai ásványgyűjtök körében is kedvelt, könnyen felismerhető alakú ásványcsoport. Alapos tanulmányozása sokat elárul a geológus számára a befogadó kőzet keletkezéséről. Nagyon kemény, nehezen törik, így a kőzetből kipergett ép kristályai folyóvizek homokos vagy iszapos üledékeiben dúsulnak. A középkorban gyakori karbunkulus elnevezést vörös színű drágakövekre használták. Főként gránátokra, de pélául a rubinra és spinellekre is. A karbunkulus ragyogásával számos mesében, legendában és irodalmi műben találkozhatunk. Móra Ferenc például így ír „A pillangó király”-ról: „Karbunkulus koronája égett, mint a tűz, ragyogott, mint a szivárvány.”

A legendás ősmaradvány

A likacsosházúak (foraminiferák) közé tartozó Nummulitesek 1 mm-től akár 15 cm-es nagyságig terjedő, lencse formájú, mészvázú egysejtűek. Meleg sekélytengeri környezetben 55-23 millió évvel ezelőtt annyira elszaporodhattak, hogy vázaik kőzetalkotó mennyiségben fordulnak elő. A magyar néphagyomány Szent László pénzeként ismeri őket. A hozzájuk kapcsolódó monda egyik változata szerint amikor Szent László vitézeivel üldözőbe vette a kunokat, azok aranypénzeket szórtak maguk mögé, hogy eltereljék a magyarok figyelmét és megmeneküljenek. Szent László ezt látva az éghez fohászkodott, így a pénzek kővé váltak és a csata végül győzelemmel zárult.

Föld hete a Magyar Természettudományi Múzeumban

Április 20. és 25. között naponta 10:00-től 14:00-ig a Magyar Természettudományi Múzeum változatos programmal várt minden korosztályt, amely során az érdeklődők találkozhattak az év ősmaradványával és az év ásványával is.

Föld napja a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben

Április 21. és 23. között a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet változatos programmal várt minden korosztályt, amely során előadások is foglalkoztak az év ősmaradványával.

Föld napja az MTM Mátra Múzeumában

Április 23-án, szombaton 10:00 és 14:00 között az MTM Mátra Múzeuma változatos programmal várt mindenkit, amely során a Nummuliteseket és a gránátokat is megismerhették az érdeklődők.

Föld napja a Pál-völgyi kőfejtőben, 2016. április 24.

A Föld napja alkalmából a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága várta a kicsiket és nagyokat a Pál-völgyi-barlang kőfejtőjében. A programon a Magyarhoni Földtani Társulat is ott volt és bemutatta többek között az év ásványát és ősmaradványát.

Gyűjtőkirándulás Pénzesgyőr mellett, 2016. április 21.

Az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma és a BTM Baráti Köre a Föld napja alkalmából kirándulást szervezett, ahol a résztvevők Nummuliteseket is gyűjthettek.

Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál, 2016. március 12-13.

A Miskolci Egyetemen megrendezett 34. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztiválon minden korosztály interaktív foglalkozások és kiállítás segítségével ismerkedhetett meg a gránátokkal és a Nummulitesekkel. A teljes program és más érdekességek elérhetők a műsorfüzetből.

2016. március 12.

A 34. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztiválon Kecskeméti Tibor, a Magyar Természettudományi Múzeum nyugalmazott főigazgató-helyettese és a Nummulites-kutatás nemzetközileg elsimert szakértője, örömmel vette át az év ősmaradványát ábrázoló ajándék pólót és kitűzőt.

Mikronógrád - A tudomány is lehet szép!

2016. március 5-én Mikronógrád címmel időszakos kiállítás nyílt a Pásztói Múzeumban. A kiállítás, melyen az év ásványa, a gránát is helyet kapott, várhatóan 2016 szeptemberéig látogatható. Többet is megtudhat a gránátokról, ha elolvassa a kiállításon kihelyezett posztert .

2015

Földtudományos Forgatag, 2015. november 7-8.

Első nagy rendezvényes programunk a Magyar Természettudományi Múzeumban megrendezett Földtudományos Forgatag keretei között zajlott. Interaktív foglalkozások és kiállítás segítségével mutattuk be a gránátokat és a Nummuliteseket minden korosztály számára.

Az "Év ősmaradványa" szavazás eredménye

Az év ősmaradványa szavazás 2015. október 22-én zárult. A szavazás nyertese a szavazatok 43%-ával a Nummulites lett. Nem sokkal maradt le a Placochelys, a közel 230 millió éves kavicsfogú álteknős, melyre a szavazók 38%-a adta le voksát. A Komlopteris, a mintegy 200 millió éves fatermetű magvaspáfrány, a szavazók 19%-ának tetszését nyerte el. A jelöltekről többet is megtudhat az "Év ősmaradványa" Wikipedia oldalon.

Az "Év ásványa" szavazás eredménye

Az év ásványa szavazás 2015. október 22-én zárult. A szavazás nyertese a szavazatok 55%-ával a gránát lett. A második helyen a szavazatok 23%-ával a pirit végzett. Tőle alig maradt le a barit, amely a szavazók 22%-ának tetszését nyerte el. A jelöltekről többet is megtudhat az "Év ásványa" Wikipedia oldalon.

A program koordinátora Kóthay Klára (ELTE Természetrajzi Múzeum Ásvány- és Kőzettár, MFT Oktatási és Közművelődési Szakosztály).
A program arculatát és a programhoz tartozó szórólapokat Bubik Veronika grafikus dolgozta ki.
A program honlapját Virág Attila készítette (MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport, MFT Őslénytani és Rétegtani Szakosztály).
A honlapot kezeli Gazsi Zoltán (Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar)
A program Palotás Klára (Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, MFT Általános Földtani Szakosztály) kezdeményezésére jött létre.
A programot 2016-ban felépítő koordinátor Gherdan Katalin (Pásztói Múzeum, MFT Oktatasi és Közművelődési Szakosztály).
Kérdését, véleményét várjuk az evasvanya@gmail.com és az evosmaradvanya@gmail.com címen!
Ha szeretne naprakész lenni a programmal kapcsolatban, kövessen minket az Év ásványa és az Év ősmaradványa facebook oldalakon is!
A programot a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.

ELŐZŐ PÁLYÁZATUNK EREDMÉNYEK