A gyapjas mamut (Mammuthus primigenius) a jégkorszaki megafauna emblematikus állata volt. A valódi elefántfélék családjába tartozik, de külön fejlődési ágat képvisel. Mérete és testfelépítése is hasonlított az elefántokéhoz, de a hideg éghajlathoz alkalmazkodva sűrű gyapjas bunda fedte a testét. Sok redőből álló fogazatával kifejezetten a fűevésre specializálódott, bár fogyasztott egyéb növényeket is. A mamutfogak a leggyakoribb jégkorszaki nagyemlős leletek közé tartoznak Magyarországon. A legelső gyapjas mamutok 700-800 ezer éve fejlődtek ki Kelet-Szibériában, Európában 200-250 ezer éve jelentek meg. Többségük 11-15 ezer éve halt ki, de a legutolsó (törpe növésű) mamutok egészen 3700 évvel ezelőttig kitartottak.
A képen: Mamutcsontváz – MTM Mátra Múzeuma
Ma és holnap Földtudományos Forgatag élőben a Magyar Természettudományi Múzeumban 10:00 megnyitó 10:30-tól Ősi Attila könyvbemutatója 12:00-tól ismeretterjesztő előadások Egész nap geojátszóház, 28 kiállító intézet és cég standjánál interaktív programok. Utazó Planetárium Asztrofotó kiállítás Magyarhoni Földtani Társulat ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet MOL Magyarország Art Geo Palota ELTE TTK Természetrajzi
Kiderült melyik ősmaradvány nyerte a szavazást. az Év ősmaradványa 2024 cím elnyerése során: a GYAPJAS MAMUT A Földtudományos Forgatag két hétvégi napján (2023.11.11-12.) személyesen is megismerkedhetsz a nyertessel és a legyőzőttekkel, de főszerepben az idei Év ősmaradványa, a borostyán.
A Magyarhoni Földtani TársulatÉv ősmaradványa programja keretében lezajlott közönségszavazás eredményeként a következő évi nyertes a jégkorszak emblematikus képviselője, a gyapjas mamut (Mammuthus primigenius) lett. A sors úgy hozta, hogy a jövő heti nyílt őslénytan óra során is éppen ő lesz a főszerepben. Az előadó pedig az Ásvány- és Földtani Tanszék
