A radioláriák vagy más néven sugárállatkák mikroszkópikus méretű (0,1-0,2 mm közötti) jórészt kovavázú lebegő életmódú egysejtűek, melyek kulcsfontosságú elemei a mai és múltbéli óceáni ökoszisztémáknak. A tápláléklánc alapját adó tengeri plankton szervezetek közé tartoznak. Az óceánok keleti medencéjében a kontinentális lejtő közelében – ahol sok tápanyag érhető el a mélyből feláramló hideg vizeknek köszönhetően – illetve a sarkok közelében, mennyiségük egy köbméter tengervízben akár a 10 000 példányt is elérheti. Mesebeli csipkeszerű vázaik elhalásuk után lesüllyedve nagy mennyiségben halmozódhatnak fel a tengerfenéken, 3000-4000 méteres mélységben. Őseik kb. 550 millió éve jelentek meg. Vázaik ősmaradványként is megőrződhetnek, de legtöbbször utólagos folyamatok során feloldódtak, és később újra kicsapódtak. Az így képződött kovakövet vagy tűzkövet bányászták a neolit korban az ősemberek, hogy fegyvereket és egyéb munkaeszközöket készítsenek belőle.
Ma és holnap Földtudományos Forgatag élőben a Magyar Természettudományi Múzeumban 10:00 megnyitó 10:30-tól Ősi Attila könyvbemutatója 12:00-tól ismeretterjesztő előadások Egész nap geojátszóház, 28 kiállító intézet és cég standjánál interaktív programok. Utazó Planetárium Asztrofotó kiállítás Magyarhoni Földtani Társulat ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet MOL Magyarország Art Geo Palota ELTE TTK Természetrajzi
Kiderült melyik ősmaradvány nyerte a szavazást. az Év ősmaradványa 2024 cím elnyerése során: a GYAPJAS MAMUT A Földtudományos Forgatag két hétvégi napján (2023.11.11-12.) személyesen is megismerkedhetsz a nyertessel és a legyőzőttekkel, de főszerepben az idei Év ősmaradványa, a borostyán.
A Magyarhoni Földtani TársulatÉv ősmaradványa programja keretében lezajlott közönségszavazás eredményeként a következő évi nyertes a jégkorszak emblematikus képviselője, a gyapjas mamut (Mammuthus primigenius) lett. A sors úgy hozta, hogy a jövő heti nyílt őslénytan óra során is éppen ő lesz a főszerepben. Az előadó pedig az Ásvány- és Földtani Tanszék
