Idén is döntsünk együtt...hogy miről?

Az "ÉV ÁSVÁNYA" és "ÉV ŐSMARADVÁNYA" program hagyományait folytatva, most is a közönség kezében van a döntés, hogy a 2018-as év jelöltjei közül kiválassza a legjobban tetszőket!



SZAVAZÁS!


Döntsünk együtt a 2018 -as év kedvenceiről!

Szavazzon a következő év ásványára, ősmaradványára!
(KATTINTSON A KÉPRE)


Szeretne többet tudni?
A képekre kattintva egy rövid, összefoglaló leírás olvasható!


Szfalerit

Ma a cink (Zn) fém legfontosabb ércásványa. Megjelenése becsapós, a középkor végi bányászok összekeverték egy másik fém régóta ismert ásványával.
Ez nevének eredete is (elvakít/becsap: blenden, német; szfalerosz, újgörög).
A fényt erősen visszaveri, csillogása feltűnő.
Tiszta átlátszó kristályai sárgásak, zöldesek („klejofán” változat), de a kristályrácsába épülő vas feketéig sötétítheti („marmatit” változat). Szép kristálycsoportjai is gyakoriak.
Hazánkban is több lelőhelyen gyűjthető, például a sötétbarna szfalerit és fehér kalcit ritmikus kiválásával létrejött "zebraérc" sok hazai gyűjtemény becses darabja.

cink-szulfid (ZnS)
köbös rendszerben kristályosodik
keménysége a Mohs-féle skálán a kalcit (3.) és a fluorit (4.) közt helyezkedik el
Kalcit

Az évezredek óta ismert mészégetés nyersanyaga. Neve is erre utal (calx=mész, latin; régi magyar: mészpát).
A hétköznapok ásványai közül az egyik leggyakoribb. A márvány és a mészkő fő felépítő ásványa. Ma is képződik a szemünk láttára: a tojáshéj, a kagylóhéj, a tengeri sün tüskéje, de még a vízkő is nagyrészt belőle épül fel. A mészkőbarlangok védett cseppkövei is kalcitból állnak. Többnyire színtelen vagy fehér, de zárványok vagy kristályrácsába épülő más elemek miatt lehet halványsárga, rózsaszín, vörös, sőt akár fekete is.
Víztiszta, színtelen változata az "izlandi pát", amiben századokkal ezelőtt először ismerték fel, hogy a fény a legtöbb kristályban különböző irányokban más és más sebességgel halad („kettőstörés”).
Hazánkban szinte mindenütt gyűjthető.

kalcium-karbonát (CaCO3)
háromszöges (trigonális) rendszerben kristályosodik
a Mohs-féle keménységi skála 3. ásványa
Ammonitesz Balatonites

A Balatonites mintegy 240 millió éve, a triász tengerek ragadozó élőlénye volt.
A kívülről Ámon isten kosszarvára emlékeztetően felcsavarodott háza belül több
kamrára osztott, ebben élt a polipszerű állat.
Hazánkban, a Balaton-felvidék mészköveiben gyakran bukkanhatunk szépen díszített házaira.
Üstökös pálma Sabal major

Az üstökös pálmák csoportja a dinoszauruszok korában, a krétában már jelen volt a világ erdeiben.
A Sabal major faj hazánk miocén szárazföldi eredetű kőzeteiben gyakori. Óriási, legyezőszerű levelei az óvilági Pompeiiként elhíresült ipolytarnóci lelőhelyről is előkerültek.
Fésűskagyló Flabellipecten

A Flabellipecten-félék több, mint 30 millió éve jelen vannak a Földi élet palettáján. A 19. századi épületek díszítőköveit is érdemes alaposabban megnézni Flabellipecten után kutatva, mert előszeretettel használták az építészek a neogótikus épületeken a vakító fehér lajtamészkövet, amiben igen gyakoriak a fésűskagylók maradványai is.

Kezedben a múlt - Az év ásványa és ősmaradványa

A Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) 2015 második felében útjára indította az „Év ásványa” és az „Év ősmaradványa” programot. A program célja a földtudományok két pillérének, az ásványoknak és az ősmaradványoknak a népszerűsítése, valamint az ismeretterjesztés.

Az MFT Ásványtan-Geokémiai Szakosztályának és Őslénytani-Rétegtani Szakosztályának vezetősége 2016 őszén három-három jelöltet állított, melyekre a facebookon és honlapunkon szavazhattak az érdeklődők. A nyertes ásvány (a kvarc) és a nyertes ősmaradványa (a barlangi medve) kiemelt szerepet kap az MFT 2017-es évi rendezvényein.

A kristályok kristálya

A folyók homokjaként és az építkezési sóder kavicsaiként mindenki ismeri. Kemény. Szépségét drágakőváltozatainak hosszú sora jelzi (hegyikristály, ametiszt, rózsakvarc, jáspis, kalcedon stb.). Nélküle nem lenne üveggyártás, kvarcóra, szilícium a számítógépeinkhez, vagy éppen szolárium. Hazánkban sokfelé gyűjthető, szép kristályokként is.

szilícium-dioxid; kristályrendszere háromszöges

A Kárpátok sárkánya

Kevés olyan terület van Európában, ahonnan annyi barlangi medve csontváz került volna elő, mint a Kárpát-medencéből. Ez a grizzly medvénél is nagyobb, mára kihalt mindenevő állat a gyapjas mamut és a gyapjas orrszarvú mellett a jégkorszak emblematikus képviselője. 1672-ben, majd a rákövetkező évben Hain János leírásai és rajzai nyomán két cikk is megjelent „A Kárpátok sárkányairól”. A mai szakemberek számára azonban egyértelmű, hogy ezek a munkák főként barlangi medvék csontjai alapján készültek.

A barlangi medvéről bővebben Főzy István Természet Világa című folyóiratban megjelent cikkében olvashatnak.

A program koordinátora Bodor Emese (Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, MFT Őslénytani és Rétegtani Szakosztály).
A program arculatát és a programhoz tartozó szórólapokat Bubik Veronika grafikus dolgozta ki.
A program honlapját Virág Attila készítette (MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport, MFT Őslénytani és Rétegtani Szakosztály).
A honlapot kezeli Gazsi Zoltán (Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar)
A program Palotás Klára (Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, MFT Általános Földtani Szakosztály) kezdeményezésére jött létre.
A programot 2016-ban felépítő koordinátor Gherdan Katalin (Pásztói Múzeum, MFT Oktatasi és Közművelődési Szakosztály).
Kérdését, véleményét várjuk az evasvanya@gmail.com és az evosmaradvanya@gmail.com címen!
Ha szeretne naprakész lenni a programmal kapcsolatban, kövessen minket az Év ásványa és az Év ősmaradványa facebook oldalakon is!
A programot a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.