Az Év ásványa
és
Év ősmaradványa
program idén is meghirdeti rajzpályázatát.


Részletekért tekintse meg plakátunkat!


Pályázati kiírás

Jelentkezési lap

Mese a fluoritról - MINTA



Következő évi nyerteseink

Galenit

Komlosaurus

GALENIT

Ő lett az első ércásvány az Év ásványa program történetében…

Gyakori ásvány. Az ólom legfontosabb ércásványa, de sokszor ezüst-tartalma miatt is bányásszák. Világos ólomszürke, feltűnően csillogó, de levegőn idővel elveszti fényét és színe is sötétebb lesz. Érezhetően súlyos egyéniség: 7,5-szer nehezebb a víznél. Ugyanakkor puha, nyomot hagy a papíron. Kristályszerkezete azonos a vele versenyben levő kősóéval: az ólom- és szulfidionok egy térbeli matekfüzet rácspontjaiban felváltva helyezkednek el. Ennek megfelelően „nagyon kocka”: legjellemzőbb kristályformája a kocka, és mivel a kocka lapjaival párhuzamosan kitűnően hasad is, így kalapácsütésre könnyen kis derékszögű testekre esik szét. Az USA-ban Missouri és Wisconsin Állam hivatalos ásványa. A Kárpátok koszorújában számos helyen megtalálható, Magyarországon is bányászták a Mátrában és a Velencei-hegységben.

PbS (ólom-szulfid)
szabályos rendszerben kristályosodik
Mohs-féle skála alapján a keménysége: 2,5-es
KOMLOSAURUS - dinoszaurusz

A Komlosaurus carbonisnak elnevezett ragadozó dinoszaurusz a mecseki kőszenes rétegsorból ismert. Nemzetségneve a bányászvárosra utal, fajnevét a kőszén latin neve után kapta. Mind a mai napig egyetlen csontja sem került elő; a Komlosaurusnak csak a lábnyomait ismerjük. A közel 200 millió évvel ezelőtt élt állat háromujjú lábnyomai 10-20 centiméter hosszúak. Nem csak magukban álló nyomok kerültek elő, hanem az egymás mellett ügető állatok sok lépésből álló csapái is.

Galenit, Mátreszentimre, fotó: Kupi László (Fine Mineral Photography)

Komlosaurus, Pécs-Vasas, Mecsek, fotó: Lantos Zoltán, MBFSZ gyűjteményéből



Megszülletett a szavazás eredménye.
Ennek megfelelően az Év ásványa 2019 címet az
ólom legfontosabb ércásványaként ismert galenit nyerte el,
az Év ősmaradványa 2019 címet pedig a Komlosaurus nevű dinoszaurursz lábnyoma,
vagyis egy nyomfosszília.
Velük ismerkedünk meg 2019-ben komolyan, viccese, játékosan, rajzolva, mesélve, olvasva.
Kicsik és nagyok egyaránt tanulhatnak majd velünk.


SZERETNE TÖBBET TUDNI?

A képekre kattintva egy rövid, összefoglaló leírás olvasható a jelöltekről!


galenit

olivin

kősó

OLIVIN

Vulkánba zárt palackposta, a 12 legősibb ásvány egyike...

A kutatók ma úgy tartják, hogy már az ősrobbanást követő első 100 millió évben „megszületett”. Nem véletlen hát, hogy olykor az égből pottyan: többek közt a kő-vas meteoritok jellegzetes, sárgás dísze, de a mikrometeoritok nagy része is olivin. Átlátszó, zöld drágakő változata a peridot (néha krizolitként is említik, de ezt a kifejezést több zöld drágakőre is használják). Nem csak színében zöld: a kutatók egy része a felesleges légköri szén-dioxid elnyeletésére
is alkalmas jelöltnek tartja. A Föld mélyebb részeiben, a földköpenyben, ahová ember sosem fog lejutni, az ott lévő kőzetek jellegzetes ásványa. Mégis jól ismerjük a felszínen, mivel a vulkánok „postásként” magukkal hozzák e hírnököket a mélyből. E kőzetzárványok (kőzetbe zárt kőzetek) a xenolitok. Hazánkban a Balaton-felvidék és Nógrád bazaltvulkánjai hoztak a felszínre számos xenolitot, miközben az olivin, magában a bazaltban is megtalálható kőzetalkotó ásványként.

magnézium-vas-szilikát ((Mg,Fe2+)2[SiO4])
(a fosterit Mg2SiO4 -fayalit Fe2SiO4
elegysor átmeneti tagja)
rombos rendszerben kristályosodik
Mohs-féle skála alapján a keménysége 6,5-7
KŐSÓ (halit)

Létezésünk egyik alapja?

A túlzott sófogyasztás magas vérnyomást okoz, nélküle azonban tán nem is létezhetnénk, ezért szervezetünkből az izzadsággal távozó sót folyamatosan pótolnunk kell. Nem csoda, hogy egykor fizetőeszközként is szolgált, és bányászata Magyarországon királyi kiváltság volt. Kristályai leggyakrabban kocka alakúak, színtelenek, ritkábban halvány rózsaszíűnek, sőt, kristályrácsának hibái miatt akár sötétkék is lehet. Nagyobb telepei tengervízből kristályosodnak. A felette levő kőzetek terhelése elől kitér, felboltozódik – így sokszor „csapdába ejti” a vándorló kőolajat, földgázt. A sótelepeknek különleges öngyógyuló képességge is van: a bennük létrejövő repedések a só „kúszása” révén begyógyulnak. Így a sótelepek a mai napig fontos jelöltek a nagy aktivitású radioaktív hulladékok hosszú távú elhelyezésére. Híres sóbányákat a közelben Erdélyben (Parajd, Désakna, Marosújvár, Torda), Ausztriában (a Salzkammergut területe, Salzburg, Hallstatt) és Lengyelországban (Wieliczka, Inowrocław) találunk.

nátrium-klorid (NaCl)
szabályos rendszerben kristályosodik
Mohs-féle skála alapján a keménysége: 2-es
KOMLOSAURUS - dinoszaurusz

A Komlosaurus carbonisnak elnevezett ragadozó dinoszaurusz a mecseki kőszenes rétegsorból ismert. Nemzetségneve a bányászvárosra utal, fajnevét a kőszén latin neve után kapta. Mind a mai napig egyetlen csontja sem került elő; a Komlosaurusnak csak a lábnyomait ismerjük. A közel 200 millió évvel ezelőtt élt állat háromujjú lábnyomai 10-20 centiméter hosszúak. Nem csak magukban álló nyomok kerültek elő, hanem az egymás mellett ügető állatok sok lépésből álló csapái is.
TYMPANOTONOS - csiga

A Tympanotonos nemzetségbe tartozó, változatos díszítésű, néhány centiméter hosszúságú tornyos csigák a hazai középső-eocén jellegzetes és gyakori ősmaradványai. A hagyományos értelmezés szerint a díszítés erősségét a tengervíz sótartalma befolyásolta. Az egyik leggyakoribb faj, a Tympanotonos hungaricus példányai Gántról, több mint 40 millió évesek.
HIPPURITES - kagyló

A jurában még ritka úgynevezett „rudista kagylók” a kréta időszaki rétegekben olykor nagyon gyakoriak. Alighanem ezek minden idők legkülönösebb kagylói.
Legismertebb képviselőik a hippuriteszek. Alsó teknőjük egyenes, vagy tülök formájú, amelyen a felső teknő sapkaszerűen helyezkedett el. A különféle rudista kagylók meghatározása rendszerint csak keresztmetszetük alapján lehetséges, mert a különböző fajok kívülről gyakran nagyon hasonlóak egymáshoz. A kagylók rendszerint egymás mellett állva, foltszerűen helyezkedtek el a tengerfenéken. Olykor kisebb zátonyokat is képeztek.

Komlosaurus

Tympanotonos

Hippurites




Kezedben a múlt - Az év ásványa és ősmaradványa

A Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) 2015 második felében útjára indította az „Év ásványa” és az „Év ősmaradványa” programot. A program célja a földtudományok két pillérének, az ásványoknak és az ősmaradványoknak a népszerűsítése, valamint az ismeretterjesztés.

Az MFT Ásványtan-Geokémiai Szakosztályának és Őslénytani-Rétegtani Szakosztályának vezetősége 2016 őszén három-három jelöltet állított, melyekre a facebookon és honlapunkon szavazhattak az érdeklődők. A program sikerességén felbuzdulva évente tervezzük hasonló szavazások létrehozását, melynek nyertes ásványa és ősmaradványa kiemelt tekintetet kap a kapcsolódó programokon.

A fluorit

Kohászatban az olvadáspontot csökkenti („folyósít”), ennek köszönheti nevét (fluo=folyik,latin). Száz éve még magyarul is folypátnak mondták. Színtelen, de kristályrácsának hibái és a rácsába épülő más kémiai elemek pompás színeket is kölcsönözhetnek neki (zöld, kék, sárga stb.). Leggyakoribb kristályformája a tökéletes kocka, de gyakorta találkozhatunk az oktaéderrel is (nyolc szabályos háromszög alkotja). „Világító” ásvány, a fluoreszkálás, mint fizikai jelenség róla kapta nevét. Fontos ipari nyersanyag, használják fluorsav (HF) gyártására és víztiszta változataiból optikai lencséket is csiszolnak. Hazánkban is gyűjthető, beleértve világító változatait is.

kalcium-difluorid (CaF2)
köbös rendszerben kristályosodik
a Mohs-féle keménységi skála 4. ásványa

A Balatonites

A Balatonites mintegy 240 millió éve, a triász tengerek ragadozó élőlénye volt. A kívülről Ámon isten kosszarvára emlékeztetően felcsavarodott háza belül több kamrára osztott, ebben élt a polipszerű állat.
Hazánkban, a Balaton-felvidék mészköveiben gyakran bukkanhatunk szépen díszített házaira.

A program koordinátora Kóthay Klára (ELTE Természetrajzi Múzeum Ásvány- és Kőzettár, MFT Oktatási és Közművelődési Szakosztály).
A program arculatát és a programhoz tartozó szórólapokat Bubik Veronika grafikus dolgozta ki.
A program honlapját Virág Attila készítette (MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport, MFT Őslénytani és Rétegtani Szakosztály).
A honlapot kezeli Gazsi Zoltán (Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar)
A program Palotás Klára (Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, MFT Általános Földtani Szakosztály) kezdeményezésére jött létre.
A programot 2016-ban felépítő koordinátor Gherdan Katalin (Pásztói Múzeum, MFT Oktatasi és Közművelődési Szakosztály).
Kérdését, véleményét várjuk az evasvanya@gmail.com és az evosmaradvanya@gmail.com címen!
Ha szeretne naprakész lenni a programmal kapcsolatban, kövessen minket az Év ásványa és az Év ősmaradványa facebook oldalakon is!
A programot a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.